Kártérítési igények érvényesítése
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti.
A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
– kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy
– indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
Szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által okozott károk
A károsult
- a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy
- ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy
- az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét
a Kártalanítási Számla(Mabisz) kezelőjével szemben is érvényesítheti.
A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.
Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.
Polgári törvénykönyv – a sérelemdíj
Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.
Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete
(Róma II. és Brüsszel I. rendelet)
II. fejezet: Jogellenes károkozás 4. cikk: általános szabály
(1) A jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik, függetlenül attól, hogy mely országban következett be a kárt okozó esemény, valamint függetlenül attól, hogy ezen esemény közvetett következményei mely országban vagy országokban következnek be.
(2) Ha azonban a károkozásért felelősnek tekintett személy és a kárt elszenvedő személy szokásos tartózkodási helye a kár bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az országban található, a jogellenes károkozásra ezen ország jogát kell alkalmazni.
(3) Amennyiben a jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni. Egy másik országgal fennálló szorosabb kapcsolat alapulhat a felek között már fennálló olyan jogviszonyon, így például szerződésen, amely szorosan kapcsolódik a szóban forgó jogellenes károkozáshoz.
Ha egy biztosítóval perre kerülne a dolog, akkor azt, hogy melyik bíróságnak van joghatósága, a Brüsszel I. (44/2001 EK) rendelet szabályozza.
A biztosítási ügyekben a biztosító ellen annak az EU-tagállamnak a bíróságain nyújtható be kereset, ahol a biztosító székhelye található, vagy abban az EU-tagállamban, ahol felperes lakóhelye található, ha az eljárást a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított vagy a kedvezményezett kezdeményezte. Felelősség- vagy ingatlanbiztosítás tekintetében a biztosító perelhető továbbá a káresemény bekövetkeztének helye tekintetében illetékes bíróságok előtt is.
Irodánk folyamatosan szemlézi a jogszabályokat, hogy ügyfeleink számára mindenkor naprakész információkkal szolgálhassunk a kártérítési ügyekben. Kérjük olvassa el Kártérítési információs oldalunkat is, valamint kár esetén azt minhamarabb jelentse be irodánknál, nehogy elévüljön igénye.